A húsvét utáni időszak kicsit nyugalmasabb megrendelések szempontjából, úgyhogy volt időm kicsit foglalkozni olyan dolgokkal, ami a lelkemnek tesznek jót. De ezt majd később.
Most megmutatom még a rám maradt megrendelést, ami szerintem az egyik legnagyobb kihívás volt számomra.
Ismeritek a Family Guy című animációs sorozatot? Hát én nem. Illetve most már igen, legalábbis képekről. Ugyanis jött egy megrendelés ilyen típusú evőeszközökre. Némi kutató munkát kellett végeznem, hogy kellően képbe kerüljek.
De ez lett belőle:
És akkor jöjjön a "szórakozás".
Húsvéti ajándékba készült Drága Barátnémnek egy cipő. Mellesleg eléggé felborította a jól megtervezett ajándékozási tevékenységem. Nagyon büszke is voltam magamra, hogy már jó időben megszállt az ihlet, erre küldött egy linket, körberajongva az ott látott dolgokat. És amilyen vaj szívű vagyok, hagytam magam befolyásolni. Azért az eredeti tervemről sem mondtam le, jó lesz az majd vésztarcsiba.
És ezt tojta végül is a nyúl:
BEFORE
AFTER
Természetesen ebből is szeretnék majd magamnak is készíteni, mint általában mindenből, ami a kezem alól kikerül :) Egyszer talán el is készül.
Na de, hogy dicsekedjek tovább, ilyen csak nekem van, bi-bi-bíííí :) És kivételesen teljesen önző módon, kimondottan magamnak készítettem, senki más nem kapott prototípust előttem :)
A minta:
is tök egyedi, mert nem csak úgy kimásoltam ezt az egészet, hanem minden egyes kis elemét úgy rakosgattam össze, ahogy nekem tetszett és végül összeállt egy ilyen nagy "csokorrá"
Nos, rávarázsolni a farmeromra nem volt könnyű feladat. És nevettetek (vagy szánakoztatok) volna, ha láttátok volna milyen küszködve és "profin" sikerült megoldanom. De a lényeg a lényeg...
És ennyi látszott belőle, hosszú, kemény munka után:
Gondolhatjátok, hogy majdnem sírva fakadtam mikor már egy ideje görnyedtem a szőnyegen a farmer fölött, piszmogtam a mintával és nem láttam semmi változást :(.
Még jó, hogy nem vagyok egy feladós típus. Meg mégiscsak motivált, hogy valami különleges ruhadarabbal bővüljön a toalettem.
És akkor a végeredmény:
Aki észreveszi az egyetlen hibát, az kap tőlem egy puszit :) Én már csak akkor szembesültem a végeredmény tökéletlenségével, amikor felvettem és rohantam a buszra. Gondoltam, hogy majd kijavítom, de végül is ettől (is) olyan egyedi. Meg nem árt, ha lazulok kicsit és nem akarok olyan pedáns lenni minden alkotásomban. Elég nehéz kibírni :) És persze csak saját magammal szemben engedhetem ezt meg (mármint a lazulást) :)
Most pedig megint kicsit álló időszakom van. Persze van néhány teljesítésre váró megrendelés, de megint alapanyaghiányban szenvedek. Minő meglepetés, hogy megint nincs az a fajta gyurma a kreatív boltban, amire nekem szükségem van. Tudom, hogy ez már visszatérő probléma és ilyenkor mindig azt írom, hogy majd keresek egy megoldást. Keresek is, de még nehezen fogadom el, hogy más városból rendeljek gyurmát, fizessek postaköltséget, amiből 3-4 gyurma kijönne. Ez ellen még nagyon lázadok, úgyhogy patt helyzet van, illetve remény, hogy lassan megjön az új szállítmány Pécsre.
A másik, amivel még nem haladok, Züminek valami méhészes logó, címke, egyéb tervezés. Már vannak ötletek, de valahogy egyiktől sem vagyok elájulva. Kicsit nehezíti a dolgom, hogy nem ismerem még annyira az ízlését, illetve a Fő Méhész ízlését. Mert lehet, hogy nekem valami cuki méhecskés dolog tetszik, de azért egy komoly vállalkozónak nem biztos, hogy nem ciki :).
De majd készítek néhány variációt és véleményezni. Csak ehhez is ihlet kell. Ami ebben a borongós időben igen messzire elkerül. Ha meg napsütéses időjárás tapasztalható, akkor kicsit másfelé tekintgetek, és hajlamos vagyok engedni a kísértésnek, elmenni bicajozni, vagy kirándulni. Tudom, nem szép dolog...de mit tehetnék, ilyen esendő lélek vagyok :)








