Hoztam náhány újabb bemutatásra váró alkotást.
Most nem lustaságomnak köszönhető a késői megjelenésem. A képek egy része ajándékba készült (illetve nem a kép hanem a mű, amiről készült :)), és csak tegnap sikerült átadnom az illetékesnek. Lebukni pedig nem szerettem volna, hátha rendszeresebben olvassa kedves barátnőm a blogot, mint én gondolnám :)
Nem feltétlenül kezdem időrendben a bemutatást, hanem inkább megmutatom egyik büszkeségem (amúgy is nehéz volt eddig kibírni :))

És akik azon gondolkodnának, hogy a felső vajon mely része viseli a kezeim nyomát, azoknak elárulom, hogy igen, én ragasztgattam rá a kis csillogó köveket :).
Na jó, csak vicceeeeltem, ennél több fanntázia szorult belém. Egy hirtelen ötlet által vezérelve összepingáltam a ruhadarab alját.:)
Persze nem mindenkinek jön be a kalocsai minta, népi stílus, de szerencsére barátnőmmel összeköt minket némi néptáncos múlt és vonzódás a különleges dolgok iránt :)
Ha már ennél a típusú mintánál tartunk, akkor bemutatom egy elég régen megalkotott kis szoknyámat:

Amint látjátok tulajdonképpen a népi motívum életem bizonyos szakaszaiban visszaköszön. Most is egy merényletre készülök... farmer hímzése... Na, mit szóltok? Elég nagy fába vágom a fejszém, és lehet mire elkészül "kinövöm" ama farmert, de a lelkesedés most megvan bennem. Természetesen a végeredményt (ha lesz, márpedig, aki ismer tudja, hogy, amit egyszer a fejembe veszek...) megörökítem :)

Jaj, azt el kell mesélnem, hogy miért is kerített hatalmába újra a kalocsai rajongás.
A Jókai téren van egy kis üzlet, ami amolyan hungarikumokkal foglalkozik. Na itt láttam egy gumicsizmát :) Nem is akár milyet. Hófehér, szépen lelakkozott és a szárán egy kalocsai virágmotívum :))). Ha nem gumicsizma lett volna, szerintem azonnal beleszeretek, de az ötlet innen kezdett kikristályosodni.

Na de haladjunk tovább, bár a többi kép talán nem lesz ilyen nagy durranás.

Kísérleti példányt láthatok az alábbi képen. Kísérleti, mert kísérletezem azzal, hogy tudnám a gyurma füliket kicsit "trendivé" tenni. Mert gondolnom kell azon leendő vásárlóimra is, akik nem olyan dilisek mint én, és kissé visszafogottabb stílust képviselnek. Mellesleg, szívesen fogadom az ötleteket (több szem többet lát alapon :))

De, ha már dilisségnél tartunk, akkor megmutatom egy megrendelésre készült szettemet, amely bizonyítja, hogy nem én vagyok az egyedüli lökött (persze csakis jó értelemben) ezen a bolygón :)

Jó, azért bevallom ez már nekem is kicsit sok lenne, de a vásárló nagyon örült neki, és nekem ennyi elég :)

Nézzük csak mi van még itt?
Néhány kanál. Kicsit variálva a megszokott színeket, méghozzá kész akarva. Egyrészt, hogy a szürke hétköznapokba némi színt tudjak csempészni, másrészt nekem is jól esik színes dolgokkal körülvenni magam, még, ha csak kreatívkodásról is van szó

Olyan jó ránézni ezekre a kanalakra :) Most ezek is a kedvenceim :)
Nem régiben egy ismerősöm megkérdezte melyik a kedvenc színem és azt válaszoltam, hogy a szivárvány :) Persze rögtön kötekedni kezdett, hogy de az nem is szín... de mi mást mondhattam volna, ha egyszer ezt szeretem? :)
Amit kedvenc fülbevalóm tökéletesen prezentál

Nem mellesleg az is jól esik, hogy aki ezt meglátja a fülemben mindig megkérdezi, hogy ezt is én készítettem-e? :) Sajnos még nem jutottam el erre a fejlettségi szintre, de gondolkodom, hogy lehet valami hasonló fülit előállítani "házilag". És meg is lesz egyszer a megoldás :)

Hogy miért ez a kedvenc fülönfüggőm? Természetesen a színek miatt. Kifejezetten jó hatása van rám eme ékszer viselésének egy borongósabb napon.

Most pedig lássunk pár képet a "Variációk egy témára" című sorozatunkból

A kérés az volt hogy pár szem gyöngyből varázsoljak fülbevalót. Remélem majd a "megrendelőnek" is tetszeni fog!

Ezeket a képek megmutatják, hogy lehet a memória karkötőt átkonvertálni fülbevalóvá, ezért Drága Barátném! figyelmébe ajánlom :)

Mára ennyi.

Akinek van kedve, vegye fel velem a kapcsolatot a Facebook közösségi portálon. Elindítottam "Kreatív Moncsa" névvel az alkotásaimat bemutató oldalam.

És igen, megint itt vagyok :)

Először is Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak. Azoknak is kívánnék, akik nem olvassák a blogom, de felesleges, mert nem szereznének tudomást róla :) 

Eltűnésemet nem magyarázom. Zűrös és zsúfolt volt az utóbbi időszak. Zűrös, mert újabb pofonokkal gazdagodtam, melyek rányomták bélyegét a kedélyállapotomra. Márpedig, ha az ember szomorú, nemigen van kedve kreatívkodni, és az ihlet is messzire elkerül ilyenkor. De remélhetőleg ez az időszak le is zárul.
Zsúfoltságot az okozta, hogy karácsony közeledtével megszaporodtak a megrendelések számai. Nem panaszkodom, ilyen szempontból igen termékeny időszakot hagytam hátam mögött.
És hogy mi is a végeredmény?

Nézzétek!

Ezek a kanalak barátnőm olasz tanítványának kérésére készültek:

 Aki elgondolkozna azon, hogy vajon az első kanál mit is ábrázol, annak elárulom (mert nem jönne rá, ha nincs köze az építészethez :)), hogy egy építész, Le Corbusier alkotta Modulor-t ábrázol

Remélhetőleg akinek a karácsonyi csomagját gyarapította az rájött a közönség segítsége nélkül is :)
Jaj, majdnem lemaradt még egy kanál ennek a leányzónak a kérésére

 A következő képek eddigi pályafutásom legnagyobb megrendeléséről szólnak. Egy úszócsapat karácsonyi meglepetéseként készültek bögrék gravírozott mintával. Remélem minden csöppség örült az ajándéknak. Kár, hogy nem lehettem ott :(

Kicsit izgultam, hogy egyben megérkezzen a csomag. Mert nem akarom bántani a Magyar Posta jól működő szervezetét, de az ördög nem alszik... Viszont mindenki megelégedésére egészben és időben megérkezett Vecsésre.

Nézzük csak, mi is van még a tarsolyomban?
Ja igen, az elmaradhatatlan karácsonyi kiskanalak. Idén néhány újabb mintával bővült a kör:

Kedves törzsvásárlómhoz került ezekből a termékekből néhány kópia. Mint ahogyan az alább látható Három Királyok-ból is

 És mielőtt meggyanúsítanátok, tudok számolni, legalábbis 6-ig mindenképp. 2 x háromkirály = 6király :)

Barátnőm szerette volna családtagjait meglepni az alábbi evőeszközökkel

Szintén ajándék egy kollégista leányzónak

Remélhetőleg vigyázni fog rá, hisz a kollégiumban hajlamosak csak úgy eltűnni a dolog, pláne a szép dolgok.

Egyszerű, de feltűnő ékszerszett :)

Ezennel az ajándékok sorozata véget ért.

Talán sokan várnátok tőlem egy-két lakásdíszítési ötlet bemutatását is. Idén ez kimaradt, lévén, hogy költözködtem és lakhelyemen kissé le vagyok korlátozva. Furcsa is, talán ezért maradt el idén a karácsonyi hangulat. Máskor már novemberben nekiállok feldobni a lakást ezzel-azzal. Idén éppen csak a karácsonyfa látványától, illatától kapott el egy kisebb mértékű karácsonyi láz. Sebaj, talán jövőre jobban sikerül. Addigra visszatalálok önmagamhoz.
Azért egy adventi koszorú készült. Nem az én ízlésemet tükrözi, kérésre "dobtam össze" az itthon talált dolgokból

És, ami a tavalyi év végére jutott nagy esemény, az egy esküvő :))))))
Egy Japánban élő barátom látogatott haza kis feleségével, és erősítették meg egy templomi szertartással (ja és az utána következő lagzival :)) esküjüket.
Természetesen felajánlottam, hogy garázdálkodjanak nyugodtan kreatív vénámmal, így sikerült megnyernem az ültetőkártyák elkészítését

A végeredmény nem lett rossz, és nem tükrözi teljesen a macerát, amivel végül is sikerült ilyenné lennie.
Azzal kezdődött, hogy mindenképpen bordó betűket kellett a lapocskákra rávarázsolni. Nagyképűen gondoltam, hogy ez nem lesz probléma. Nem lett volna, ha gyártanak a kreatív cuccokat gyártók bordó kontúr festéket. De nem. Sárga, türkiz, piros.. stb színek vannak, ne de a bordó....! Semmi pánik, gondoltam én, majd akkor keresek akril festéket és tubust, amiből lehet adagolni. Újabb probléma. Tubus nincs... nem is volt. Festék volt... de most nincs.
Semmi pánik, itthon van vésztartalék, és még egy nyomi tubust is találtam :) Szóval végül is sikerült. Nehogy már a kreatív boltosok kiszúrjanak velem :)

A másik dolog ami az esküvőre készült, néhány kanál. Első körben minden vendég kapott volna (120) ez egy kicsit soknak tűnt. Aztán a második verzióban csak a gyerkőcök. Ők ezt vehették kezükbe:

És végül bemutatom az esküvőre készített ékszer szettem. Újrahasznosított drótból készült, ezért lett ilyen antik hatású :) Az újrahasznosítás nem azt jelenti, hogy valami fémforgács összegyúrásával kapott vékony szálakat használtam, hanem egy régebbi nyakláncomat szedtem szét. És az antikolt hatást sem kell túlmisztifikálni, csak annyit jelent, hogy levegőn az ékszerdrót befeketedik :)

Kicsit közelebbről, hogy látszódjon a nyaklánc mintája is:

Ezzel a képpel el is köszönök egy időre. Nem újévi fogadalomként, mert nem biztos, hogy be tudom tartani, de igyekszem gyakrabban jelentkezni. Érzem magamban a késztetést új dolgok kipróbálására :). Most éppen a textilfestés, összerajzolgatás nagyon izgatja a fantáziám :) De pszt, mert lehet, hogy ajándék lesz belőle :)

Még egyszer mindenkinek sokkal boldogabb, hasznosabb, tevékenyebb, elégedettebb, örömtelibb, egészségesebb új évet kívánok!