Újra itt vagyok!

Kicsit szégyellem magam, amiért nem jelentkezem blogírással gyakrabban. Mentségemre legyen mondva az utóbbi időszak elég húzós volt számomra.
Ugyebár a karácsony mind üzleti, mind  magánéleti szempontból kissé zsúfolt. Persze ezt nem egészen panaszként említem.:)

Nagyon örültem, hogy olyan sok karácsonyi fülit sikerült eladnom. Nem elsősorban az anyagi része miatt. Inkább az önbizalmamnak tett nagyon jót, hogy látom, hogy ennyire tetszenek az alkotásaim. Annyira el voltam havazva, hogy újabb kis figurákat már nem is volt időm, energiám kitalálni. Viszont ez a sorozatgyártós termelés nem tartozik a kedvenceim közé.

Na de elmúlt. Jön az új év, ideje újabb szépségeket kitalálnom. Majd idővel, ugyanis most ezerrel készülök az államvizsgára. 26-án ejtem meg a dolgot, remélhetőleg pozitív eredménnyel. Addig nem is tudok másra koncentrálni. De most így írás közben beugrott, hogy ha leszámolok a tanulással, akkor kigondolok valami diplomához kapcsolatos kis fülit. Mondjuk azt a sapit (a nevét nem tudom, amcsi filmekben mindíg feldobják a diákok az évzárón :)) Na de ez egy későbbi történet.

De addig is, hogy valamit mégiscsak nyújtsak az olvasóimnak, feltöltök pár képet. A karácsony mindíg beindítja a lakásdíszítési ösztöneimet. Meg is mutatom mi lett a végeredménye (már amennyiben sikerül összevadásznom a képeket, ugyanis több gépet használok egyszerre).

Nos, íme az első kép. A saját adventi koszorúnk. Kicsit modern, kicsit egyszerű, de a mienk :)



Aztán, készítettem a bejárati ajtókra is díszeket.
Ez ajándékba készült:


Ez pedig a mi ajtónkon kötött ki:



Sajnos most a többi képet nem találom ami a beltéri ajtókról készült. De amint előkerülnek azokat is közkincsé teszem.

Viszont találtam néhány szerintem jópofa képet, amit megmutatnék.
Első körben készült egy kanál, egy jól sikerült hajtányolás emlékére :)


A következő képen egy Boba Fett-es kanalat láthattok egy ügyfelem kérésére. Aki nem ismeri a személyt akit a név takar, (én sem tudtam míg meg nem kerestek ezzel a kéréssel) annak elmondom a "Csillagok hábrorúja" egyik mellékszereplője.






Itt pedig az egyik büszkeségemet láthatjátok :):




Szintén egy ügyfél kérte a sünit. Nagyon sokat filóztam, hogyan is lehetne minél élethűbbre megcsinálni. Sokat keresgéltem neten, hátha találok valami jó megoldást. Végül saját kútfőből gondoltam, hogy egyenként ragasztgatom a tüskéket a süni hátára. Nem mondom, hogy gyorsan végeztem vele. Annyira sokat foglalkoztam ezzel a fülivel, hogy kicsit fájt is a szívem túladni rajta. El is határoztam, hogy ha lesz egy pillanat szabadidőm, magamnak is készítek egyet. Háááát mára kicsit átgondoltam ezt a dolgot, nem tudom mikor lesz megint annyi türelmem, hogy megcsináljam a fülit. De azért szerettem elkészíteni. Szeretem a kihívásokat, a végeredmény pedig önmagáért beszél :).

Itt van néhány füli bedugós változata:






Sajnos ez utóbbi fülikkel kapcsolatban van egy rossz élményem. Szintén ügyfél kérte, hogy a mézis füliből készítsek bedugós változatot. Természetesen minél hamarabbra, meg olcsón, aztán a végeredmény az lett, hogy soha többet nem jelentkezett. Nem azt mondom, hogy nagy dolog volt elkészíteni, vagy hogy a nyakamon maradt. De azért némi korrektséget elvártam volna. Mert azért annyira nem unatkozom én sem, hogy üres óráimban ügyfelek felesleges kérésein dolgozzak.
Sajnos mostanában egyre több ilyen ügyféllel találkozom.

Egy másik személy karácsony előtt kért vagy 5-6 féle ékszert. Sűrű programomba beszorítottam, mert sürgetett. Aztán, amikor elkészültem, csak halogatta, hogy majd utal, majd jelentkezik. Azóta is ezt várom. És ami tulajdonképpen dűhít az a kamuzás, illetve ha egyáltalán nem jelentkeznek az emberek. Mindenkinek meg szoktam mondani, írni, hogy nincs azzal baj, ha nem úgy jön ki a lépés, nem ér rá, elfogy a keret, bármi, csak szóljon. Elég türelmes vagyok, előfordult már, hogy akár egy hónapot is vártam, mert korrektül jelezte nekem a vásárló, hogy ez és ez jött közbe, de ekkor vagy akkor fizetni fog. Semmi gond ezzel. És azért egy emil megírása sem vesz el annyi időt az embertől, hogy nehezen szánja rá magát.

A másik, ami fura, hogy ha a vaterás, teszveszes ügyfelek csinálják ezt. Mert őket (meg engem is) értékelni kell. És nem mutat jól a statisztikában a sok negatív értékelés. Persze én vagyok a naív, hogy szó nélkül megbízok mindenkiben. Belátom, hogy ezen változtatnom kell. Nem fogok előre mindenkinek mindenfélét legyártani, csak ha már konkrét jelei vannak a vásárlási szándéknak. Mondjuk ezt a hozzáállást még meg kell szoknom, mert én alapjáraton nem ilyen vagyok.

Egyelőre ennyi a mostani bejegyzés. Megyek előkeríteni a többi fotót. És várnak szeretettel a tételeim :(

Szép napot mindenkinek!